Mi az a tapasztalati tanulás?
​​ A tapasztalati tanulás a cselekvésre való reflektáláson keresztül történő tanulás.
Folyamat orientáció
​ A tapasztalati tanulás során a hangsúly a tanulás folyamatán és nem az eredményén van. Ez azért fontos, mert egy tanulási folyamat eredménye csak egy ideig releváns, de ha a folyamatot sajátítjuk el, azt hosszútávon, önállóan is tudjuk alkalmazni.
(UC Davis, 2011)
 
 
A tapasztalat szerepe
Az alapgondolata ennek a tanulási irányzatnak az, hogy a tapasztalatnak hatalmas szerepe van a tanulásban. ​Ugyanakkor csak a tapasztalat nem vezet önmagában tanuláshoz. Ahhoz, hogy aktív tudásra tegyünk szert, három dolognak kell jelen lennie: ​

  1. Konkrét tapasztalat, ahol aktív résztvevői vagyunk egy feladatnak
  2. Reflexió, ahol elemezzük, megosztjuk és megbeszéljük a feladatvégzéssel kapcsolatos reakcióinkat és megfigyeléseinket
  3. Alkalmazás, ahol elmélyül a frissen szerzett tudás, mert általánosítások és gyakorlati alkalmazások során beépítjük a korábbi mentális rendszerünkbe.
Mire jó?
Ha az a célunk, hogy olyan tudást szerezzünk, amit annyira értünk, hogy akár mi is el tudnánk magyarázni másoknak; és ezt a tudást képesek legyünk új helyzetekben, akár a meglévő ismereteinkkel rendszerben alkalmazni, akkor a tapasztalati tanulás a leghatékonyabb mód. Ez a módszertan különösen alkalmas készségfejlesztésre, szemléletváltásra, és az értékeink tisztázására.
 
 
 
A tapasztalati tanulás lépései
​​1. Tapasztalás
A résztvevők olyan gondosan kiválasztott, a tréning előre tisztázott céljaihoz rendelt gyakorlatokban vesznek részt, ahol a feladatvégzés összes lépését a csoport irányítja. A facilitátor minimálisan avatkozik csak bele a folyamatba az instrukciók ismertetése után. A gyakorlatok nagyon sokfélék lehetnek – a klasszikus tréning feladatoktól az outdoor gyakorlatokon át a más kontextusból átemelt kihívásokig. Ami közös bennük az az, hogy csoportban végezhetőek, teljes jelenlétet igényelnek és kifejezetten alkalmasak arra, hogy segítsenek kilépni a komfort zónából. ​

2. Reflexió, megosztás
’Mi történt?’
A résztvevők megosztják a gyakorlat közben szerzett élményeiket megosztása a csoport tagjaival. Lehetőséget kapnak arra, hogy megbeszéljék a reakcióikat és az élmény során megélt érzéseiket. A facilitátor arra bíztatja a csoport tagjait, hogy az egymással kapcsolatos megfigyeléseiket is osszák meg. A résztvevők kielemzik a gyakorlat eseményeit. Reflektálnak arra, hogy milyen helyzeteket teremtett a gyakorlat és ezeket egyénként és csapatként hogyan oldották meg. A következő kérdésekre keressük közösen a válaszokat: ​​

- Hogy érezted magad a gyakorlat közben?
- Milyen szerepet töltöttél be?
- Hogyan reagáltak erre a többiek?
- Mennyire volt sikeres a gyakorlat? Miért? Miért nem? - Mit csinálnál másképp, ha elölről kezdhetnétek?
- Kik voltak, akik vezetőszerepet vállaltak magukra?


3. Megfigyelések általánosítása
’Milyen következtetéseket tudok ebből levonni?’
A résztvevők felidéznek releváns múltbeli élményeket. Trendeket keresnek a reflexió korábbi lépései során született felismerések és a saját általános viselkedési mintáik között. Megfogalmaznak általános igazságokat és alapelveket a vizsgált szituációra vagy készségre. ​

4. Tudatos alkalmazás
’Mi a következő lépés?’
A gyakorlat (és a korábbi hasonló élmények) során szerzett és immáron rendszerezett tapasztalatokat más vagy akár hasonló kontextusban alkalmazzák. Ennek első lépéseként megfogalmazzák és megosztják egymással, hogy a tanultak hogyan építhetők be a személyes vagy szakmai életükbe és hogyan segítenek hatékonyabb viselkedési minták kialakításában. Konkrét, időbeli, megvalósítható, releváns akciópontokat határoznak meg, amik mellett hajlandóak elköteleződni. A következő gyakorlati ciklusban a résztvevők ki is próbálhatják magukat és azonnal visszajelzést kaphatnak a facilitátortól és a csoporttól. Ez a pozitív megerősítés motivációt ad ahhoz, hogy az új szemlélet vagy viselkedést további kontextusokban is próbára tegye. ​

A négy lépésből álló ciklus a gyakorlatsorozat többi eleménél megismétlődik.